Mikor még eladtam a Swiftemet, Suzuki márkaképviseletnél segítettek az eladásban, az új tulajdonosnak meg az eredetvizsgában stb. Én akkor lettem figyelmes, hogy gyári Suzuki olajok milyen jó áron vannak. Főleg ez a 0W-20, ami eleve egy drága fajta fullszintetikus olaj. Úgyhogy jóval később, most hétvégén megvettem, tegnap beletettem, bár 5W-30 az elsődleges gyári ajánlás, ez nem szerepel aközött, csak a minősítése megfelelő. Egyébként teljesen Eneos a flakon, és az aljára is Nippon Oil van írva, úgyhogy szerintem a termék teljesen megegyzik az Eneos dobozossal. 9400 Ft volt a 4 liter, ami ajándék ár - erre a vásárlásomkor figyeltek fel, hogy lehet nem ennyinek kéne lennie, de ezt már eladták nekem így :) 2 deci kéne még, hogy fullon legyen az olajszint, de ez már nem lényeg, így is 75%-on van kb a nívón :)Ma gyertyákat cseréltem és a váltóban is hígabb, 75W-90 helyett gyári 75W olajat tettem. Még nem igazán használtam, de a fórumosok tapasztalatai szerint sokkal könnyebb lett a váltás, nálam is éreztem, mintha könnyebb lenne, de 3 km - míg hazajöttem - nem mérvadó, többet még nem mentem vele.

Tehát motor és váltóolaj alapján is könnyűfutású lett az autóm :)

Ez csak egy próba, én mindenkinek azt ajánlanám, hogy a gyári ajánlást kövesse. Motorolajból semmiképp sem ajánlom ezt a 20-ast az én fajta autómba, én is lehet tavasszal már 30-ast teszek bele inkább (egész évre), egész évbe nem biztos, hogy benne merem hagyni a 0W-20-at, mivel ez a viszkozitás kétséges, hogy jó e - hiszen elég híg, és nincs gyári ajánlásban ennél a motornál, ami nekem van. 

A váltóolajat meg majd a használat dönti el nálam, hogy ez marad-e, vagy visszatérek a 75W-90-re. Valószínű nyaranta inkább többfokozatút rakok bele vissza.

Egyelőre ennyi, kíváncsi leszek a tapasztalataimra, később természetesen beszámolok. A 0W-20 egyben teszt is, mert ha nem kajálgatja a motorom, akkor tényleg kiváló állapotnak örvend. Eddig még semmilyen olajnál nem csökkent a nívópálcán a szint, tehát erre jó esély van, hogy a motor kiváló állapotnak örvend így 140ezer km-nél is.

Lezárták itt Kanizsán a Camping utat meg a 74-es palini elkerülőt. Tegnap még utóbbi járható volt egyébként, akkor készültek a felvételeim, de már akkor is le volt zárva. Mára olyan víz lett, hogy nem mertem rajta keresztülmenni. A Camping úton meg szombaton sem mertem. Autóval egyáltalán, mivel be sem tudok menni meg félteném is. A robogómat meg simán féltem, hogy a hideg-meleg találkozásakor repedés keletkezhet, ezért mély vízbe nem hajtok inkább, biztos ami biztos.

A nedves út tele van gilisztával a 74-esen, a sekély vízbe pedig hihetetlen mennyiségű pióca van.

Érdekes módon ezt a robogót úgy vettem, hogy olcsóbb mint a korábbiak, és kevésbé kell majd ezt sajnálnom, mégis ennek ellenére jobban féltem. Még gumiápolót is vettem, és a gumialkatrészeket is kenem vele. Talán azért, mert olyan praktikus, kényelmes, és olcsó, valamint egyedi, mivel kevés van belőle hazánkban, főleg kevés az ilyen szép állapotú, az apróbb csúszásnyomokat leszámítva nagyon patika a gép, és ez igazán büszkeséggel tölt el.Eddigi robogóimhoz képest ez 1000 km alatt bekajálja az 1 liter 2T olajat, ami az üzemanyagfogyasztásából kiszámolva 1:30-as keveréknek felel meg. Korábbi robogóim 1 liter olajjal 1500-2000 km körül is elmentek úgy, hogy azok többet fogyasztottak benzinből, tehát a keverési arányuk kevesebb volt, kb 1:60-as. Azoknál rendszeresen emiatt a tankoláskor is adtam hozzá 2T olajat, mert féltem, hogy gyenge lesz, a Vitalitynél leszoktam erről, ez elég olajat ad. Tudom, hogy általában valamilyen szinten lehet szabályozni az olajszivattyú szállítási mennyiségét is, de ebbe én sosem szoktam beavatkozni.

 Ez a vitality egyébként egy átmenet az erős 2T és a gyenge 4T motor között. Mind fogyasztásban, mind teljesítményben. Jobban megy, mint a 4T robogó, de elhanyagolhatóan többet eszik. Rosszabbul megy mint a sportrobogónak mondott 2T robogóim, de annál a fogyasztása barátibb. Városi használatra talán ez a legideálisabb mind közül.

...egyrészről kevesebb időm is van, másrészt pedig ezek a járművek olyan szuperek, eseménytelen velük az élet, hogy nincs mit írni. Teszik a dolgukat. 

Lehet sokszor mondtam már, de ezek azok a járművek, amiket talán nem tervezett elavulást számolgatva építettek meg. Ezért nagyon meg is becsülöm őket. Egyre több új autót adnak el, ami jó hír, hiszen élénkül a piac, de jó használt autókat és motorokat mindig nehezebb lesz vásárolni, még a hozzáértőknek is macera.

Két okból, egyrészt van, ahol a konstrukció szar, ilyet nem kellene venni. A másik ok a tulajdonos hanyagsága. Szerencsére ezeket hamar kiszűröm, de semmi esetre sem tervezem a jelenlegi járműveim eladását. Pont azért nem, mert ezek jók, ahogy már az elején is írtam, örök darabok, ha a törődést megkapják. Visszatérve a használt jármű vásárláshoz, még hozzáértőnek sem könnyű, mert előfordulhat, hogy hosszú keresés, sok jármű megnézése után találja meg az igazit, azt, amit érdemes megvenni. A Piaggio NRG-m eladása óta, sőt már az alatt is rengeteg motort néztem meg, mire megtaláltam a mostani szuper járgányom, a Kymco Viatlity-t. De nem bánom, mert ezekből is tanul az ember, és én nem úgy fogom fel, hogy kidobott pénz, hanem még szívesen el is kirándulgattam erre-arra. Illetve ha más oldalról közelítjük meg, még mindig sokkal édesebb így az élet csak idő / üzemanyag ráfordítással, mintha megveszek egy sz@rt, amire utána csak költöm a pénzt, aztán lehet mégsem lesz jó.

Tehát hosszú keresgélés után megtaláltam az igazit, talán ez a két járművem lesz az, amit sosem adok el, ezeket meg kell őrizni és használni, ameddig mennek. Mert ezek bizony sokat mennek. Esetleg vennék mellé valamit (mondjuk egy régi swiftet?), bár szükségem nincs rá, csak kicsit más a hozzáállásom, mint másoké. Sokszor megfeledkezem arról, hogy az autó van értem, és nem én az autóért. Ugyan már nem sajnálom annyira és a rövidebb városi távoktól sem féltem úgy, de mindig van egy dolog, ami nagyon idegesít, és ezért amennyire lehet garázsban tárolom az autómat. Az pedig a nyest. Állandóan összejárkálja éjszaka, bebújik a motortérbe, kárt még nem tett, csak összemocskol, esetleg karcol de az nem vészes, meg néha rászarik az autóra, de nagyon idegesít ez önmagában már, hogy nem lehet tiszta az autó. Másfelől meg félek, hogy mikor rág szét valamit. Korábban is írtam már, ez a legnagyobb problémám.

A használtautó piachoz visszatérve még annyi megjegyzést tennék, hogy ilyen corollát nem nagyon akarnak eladni szerintem olyat, ami jó, hibátlan. Ezzel tisztába van mindenki, hogy jó kocsik, és mint nálunk is a jobbak családban maradnak, vagy megkérik az árukat.

Azért apróságok vannak még, a Corollába lehet, hogy vvti szabályzószelepet kell cserélni, mert néha sárgalámpázik, mindig ugyanaz a hibakód kerül bele, de megvárom még az olajcserét, utána milyen lesz. Egyébként az autó viselkedésében, fogyasztásban semmit nem venni észre, ugyanúgy teszi a dolgát. 

Olajcserekor megejtem a nagyszervizt, fagyállót, gyertyákat, váltóolajat, fékfolyadékot is cserélni fogok. Tegnap meg kicseréltem a levegőszűrőt SOS-be, mert "véletlenül" ránéztem, széthúztam a "lamellákat" és nagyon poros szőrös-szöszös volt közte. Utánanéztem, és ledöbbentem, 2008-ban cseréltem, kb 80.000 km-rel ezelőtt. Mintha most lett volna, nagyon elment az idő! Ez feketepont nekem, de gond nincs, hiszen a por nem megy át rajta, max kevesebb levegőt kap, kicsit többet fogyaszt az autó. Tényleg mintha most kevesebbet fogyasztana? :) De lehet csak placebo.

Szóval még 5 ezret megyek, és kap egy fullos szervizt az autó, ahogy 2008-ban is kapta.

Azóta szinte csak olaj, olajszűrő volt cserélve, de mindig időben. Klímatisztítás meg pollenszűrő csere amiket kapott még évente. Tudom, fékfolydékot is ildomos lenne cserélni kétévente, de ennek elcsúszásában nem látok akkora problémát mint mondjuk a motorolajcsere elhúzásában, sajnos vannak autók, amikben még 10 éves korukra sem cserélik le. (elég baj!)

Néznem kell másik nyárigumikat is, mert ez nagyon gatya, 3 mm megvan, de az első gumiknál a szélük mellett kezdenek gumidarabkák kifoszlani a belőle.

A régi swiftem azért hiányzik, olyan szuper kis autó volt, azonnal felpörgött, ha a gázra léptem, fürge volt és keveset fogyasztott. Meg ugye kicsi :) A régi swiftek is olyan autók, amiket jó lenne minél tovább megőrizni, mert ilyen jó autókat ma már nem gyártanak szerintem.

Az autóról ennyi, tehát hibátlan, persze páran most belekötnének nyilván, mert írtam a sárga lámpát ami néha tudatja, ha probléma van a változó szelepvezérléssel, de attól még az autó teszi a dolgát észrevétlenül. Ha veszélyes lenne működésében bármire, akkor nyilván rögtön orvosolnám a problémát, de így inkább kivárok, hátha leszokik róla... :D vagy állandósul/gyakoribbá válik és akkor tényleg érdemes lesz a csere.

A robogó is jó, azzal csak egy sztorim volt, max tempóval hosszabb távon a kipufogóba a katalizátor tud szerintem előre-hátra mozdulni, mert leállítás után kb 2 másodperccel huppanó hang van (akkor esik vissza a "helyére"). Na az történt, hogy mentem amit tudott a motor, és emelkedőn lehörgött, ha visszaengedtem a gázt, úgy nem fulladt. Úgyhogy szépen kis gázzal jöttem haza, mert lefulladt volna (korábbi vitalitymmel is történt dettó ugyanez). Kb 10-15 km megtétele után a probléma megszűnt.

Konzekvencia: eleve ez a kismotor nem szereti a hajtást. 70-75nél nem megy többet, de 65-nél nem szeret többet menni, így max ez az utazótempója, amit gond nélkül tud tartani. De 55-öt a legideálisabb szerintem neki, ha a fogyasztást, és a tartósságot is nézzük.

Ja és Hypermilerkedés nincs továbbra sem, csak ésszerűen, felesleges fékezések kerülése. Néha jólesik kicsit meghajtani a járművet, de hangsúlyozom ésszel, mondjuk egy hosszú egyenesbe 150-nel.

Tehát az élet megy tovább, minden szuper jó. :) 

Volt már egy bejegyzés ilyen címmel. Ez tehát a második Vitalitym, és a harmadik Kymcom. A Sportcity után megfogadtam magamban, hogy többet nem veszek fiatalabb gyártású olaszt. Megint olaszt nem akartam, inkább egy kevésbé ismert, de jó márkát, egy csiszolatlan gyémántot akartam.

Ezek a Kymcok meg nagyon racionálisan összerakott, okos kis robogók. Kis fogyasztás, hangtalan suhanás, az erő nem veti szét az eget, de szépen egyenletesen gyorsul, 65-öt még utazni lehet vele kényelmesen így fojtásmentesen, utána kezd kellemetlenné válni a hangja, 70-75 körül van kb vége. Spritmonitoron csekkolhatjátok majd a fogyasztásaimat, de úgy 3 körülire tippelem. Tiszta Honda ez a motor! :)

Már kész van, amit akartam szétszedtem, állítottam, megkentem. Írjak egy listát? Oké. Lehet, hogy nem teljes... Akksi töltés/ellenőrzés, hajtóműolaj csere, fékfolyadék csere, 2T olaj lefejtése és feltöltése frissel, tartály szűrőjének tisztítása, üzemanyagtank leengedése, tisztítása, variócsap-váll esztergálása, önindító egység, bendix kenése, zsírzása, de mindennemű forgó-mozgó-súrlódó alkatrészek kenése, így gázmarkolat, a racsni, fogaskerekek, kilométeróra meghajtó, fékkarok, bowdenek stb kenése, műanyagok szilikonnal kezelése, gumi alkatrészeknek gumiápoló, kipufogó fojtás eltávolítása, festése, főfúvóka dörzsárazása 72-es méretről 80-asra. Levegőszűrő tisztítás, gáz holtjáték beállítás (mert erre is allergiás vagyok, pedig apróság) Igazából 2 napom elment rá, de most nagyon olyan, amilyennek szeretném, és hosszú távon tervezhetek vele. Ez az örök életbe visz, jó az első halogén fényszóró, kényelmes az ülés, de én mégis a hátsó elnagyolt lámpába vagyok szerelmes. Na meg persze a halk járásába, könnyed gyorsulásába.

Az önindító is működik - ami elhozatalkor még nem, csak tekert, de nem kapcsolt össze. Kis töltés, kis kenés, és ez is jó lett. Tehát pöcc-röff. Minden költséget egybevetve 150-ezerért van egy tartós, majdnem új motorom...  Elégedett vagyok.. :D 

 Egy korábbi bejegyzés, ami a myoperán íródott (megvan! címmel, itt is elérhető), így képek nincsenek, de visszahozom nektek erre a posztra a végére frissítve az új szerzeménnyel:

Egy kis történelem:

Pályafutásom 1999-ben kezdődött egy simson robogóval. Eredetileg rózsaszín volt, de aztán fehér lett, majd narancssárga. Sokat tanultam rajta szerelés terén, és sok km-t tettem bele, kb. 15-20 ezret. Több, mint 7 évig űztem, a motoros ismerőseim azt mondták, hogy nekem már sosem lesz másik motorom, képtelen vagyok váltani... hát...(mai szemmel erre rendesen rácáfoltam)  2006-ban ismerőstől vettem egy 100-as aeroxot! Csalódás volt, kissé át lettem verve, de nem vészes. (szarul ment, apróságok voltak vele, kiderült, hogy sok gazdája volt, olaszból behozott, amit ismerősöm eltitkolt...) 1-2 ezer km-t mentem vele, 4 hónapig volt nálam, hamar túltettem magam rajta. 2007 márciusában egy első gazdás gyönyörű piros 50-es max biaggi replica aeroxot vettem Alsónemesapátiban, amit imádtam, hihetetlen jó érzés volt. Jobban ment, és eleve jobb motor volt, mint a 100-as aerox. Nagyon lelkiismeretes, gondos gazdája volt, rendes srác. Igazán jó vétel volt. kb. 20 ezer km-t tettem bele, volt egy kisebb balesetem, megcsináltam, de úgy döntöttem, elég sokat ment (33ezer km), és nem volt jó érzés javított idomokkal használni, így fájó szívvel de inkább megváltam tőle...2009 márciusában. Áprilisban már egy szintén 50-es valentino rossi replika aerox nyergébe ültem, Lentiből egy kereskedőtől vettem, olaszból behozott 1gazdásnak hirdetett motorként, elvileg megkímélt volt, különösebb bajom nem volt vele, de pl. később derült ki, hogy alulról ütést kapott, légszűrőház emiatt repedt, kipufogón rondább hegesztések stb... voltak apróbb gellerek vele, meg a fakult fekete részek, de a fényezése szép volt és gyári, törve ez sem volt természetesen.
Tettem rá sportkipufogót, jól behangolva szépen gyorsult vele, és a végsebessége is első osztályú... Körülbelül 18 ezer km-t tettem meg vele. Egyszer döntögetés közbe elcsúsztam vele, és nem bírtam elnézni a horzsolást, amit én okoztam neki... így továbbadtam ezen is, 2010 szeptemberben.. Aztán szerintem magam sem tudtam mit akartam, majdnem mind1 volt, inkább alkalmi vételt kerestem. Suliba jártam Pestre... Megláttam Veresegyházon egy Agilityt jó áron, 180 km-rel... Vonzó ajánlat volt, meg 4T mocim még nem volt, meg ez gyakorlatilag új motor volt - hát ilyenem sem volt még - így megvettem októberben.. Szállítását megoldottuk. Abszolút nem csalódtam a Kymco-ban, kb. 6-7 ezer km-t tettem bele, mikor eladtam, probléma mentesen. Mindig első rúgásra indult, gyönyörű hangja volt...
Ennek ellenére nem volt sokáig nálam, mivel nekem lassú volt, pedig igen jó érzés egy olyan motort birtokolni, amit te járattál be... De időben kellett lépnem, és tudva, hogy ez egy ilyen makulátlan motor, könnyedén eladtam, 8 hónapot volt csak nálam, 2011 júniusig.
Nehezen bírtam motor nélkül, ebben a hónapban autó tulajdonos lehettem, munkát is sikerült találnom... sajnos nem sokáig volt helyem ott, de kellett autó helyett egy olcsó futkosós motor... szintén alkalmi vételt kerestem. Annyira mégsem volt az 2011 augusztusának utolsó napján, egy kissráctól vettem meg osztrák import vitalityt 120 ezerért... Fojtás még benne volt, 8 ezer km-nél, rendesen átnéztem, a színe nem eredeti volt, fekete alatt látszott a kék, de törve nem, csak horzsolva volt nem vészesen. Kicsit kellett rá költeni, meg ezt-azt rendbe rakni, fojtást kivettem, de összességében - főleg így, hogy ilyen könnyen túladtam rajta - jó vétel volt. 2 ezer km-t hajtottam bele 2011 augusztustól 2012 márciusig.

2012 márciusában pedig véletlenül egy Piaggio NRG vízhűtéses sportrobogó tulaja lettem :) Ezt a robogót kiváló menetteljesítmény, és még elfogadható fogyasztás jellemezte. Azért véletlenül lettem a tulaja, mert ismerkedtem egy lánnyal, aki Fonyód közelébe lakott, és a neten nézegettem a robogókat, és gondoltam akkor már megnézem ezt élőben is - ha épp arra jártam, bár egy tuningolt, piszkálgatott motornak tűnt, tehát ha nincs ez a lány, a motort sem veszem meg... Aztán élőbe kellemeset csalódtam, teljesen gyári volt, csak az első elem volt lefújva szép fehérre, és Stage6 matricaszett volt rajta, minden más gyári. A kipufogó katalizátorának szétesését leszámítva a motort problémamentesen használtam. 9500 km-t tettem bele bő két év alatt. 2014 május közepéig, ekkor adtam el. Bár régebb óta több-kevesebb szünettel (nem figyeltem rá, hogy aktív legyen a hirdetés) hirdettem, mire elkelt. Úgy voltam vele, ha elmegy annyiért, amennyiért akarom eladom, ha nem, nem. Hát kb 1 év hirdetgetés után elment. Nagyon jó pozícióba voltam, hiszen szerettem a gépet, és tudtam, hogy jó is, így tényleg sok alkut nem engedtem. Zalasárszegre vitték a robogót, itt van Kanizsa mellett. 

Nem bírtam magammal, és 3 napra rá, hogy eladtam az NRG-t, vettem egy Aprilia Sportcity 50-es robogót, ami jó ajánlatnak tűnt, mégsem volt annyira az. Költöttem rá, igaz nem sokat, 2 hónap alatt eladtam, mert mégsem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Buktam rajta, de ez van, inkább így, minthogy olyat használjon az ember, ami nem jön be neki. Ezzel a robogóval legnagyobb problémám az volt, hogy menetteljesítménybe nem hozta azt, amit vártam tőle, és emellett sokat fogyasztott. Pedig teljesen gyári volt. Máig nem tudom, miért volt ilyen, bár állítólag nagyon iszákosak a Piaggio blokkok - az NRGvízhűtésese mégsem volt nekem az, 3,5 volt azzal az átlagfogyasztásom, ezzel meg már volt, hogy 5-öt mértem, pedig nem vagyok egy állat, a legkevesebb pedig ezzel 3,5 volt. De az átlag 4,5 körül mozgott. Lényegtelen, eladtam hamar. A 14-es kerekei tetszettek nagyon (emiatt is vettem meg), igen jól lehetett vele manőverezni, és az úthibákat is gond nélkül vette. No de ennél a robogónál fogadtam meg, hogy többet olaszt nem veszek, legalábbis 2008, de inkább 2006 utánit. Nem tudom hol gyártják, de szerintem kínai. Korábbi posztomban is írtam, hogy kymcot szeretnék, és ma 2014 június 5-én meg is vettem, amit már korábban néztem.

Volt már egy Vitalitym, ismét ez lett. Csak ezt 2400 km-rel vettem, de ezt is fojtással, ebbe minden fojtás benne van még. Szentgotthárd mellől az életemet meguntam 40-el hazajöve. 150-ért hirdették, 130-ra lealkudtam, mert tudom, hogy ennyiért vagy kevesebbért lehetne eladni, többért nem valószínű. Bár azt mondta az ember, hogy lány ismerőséé volt és itthon vették, de erre nem vennék mérget. Mindegy, nem lényeg. Egyszer csúsztak vele (de szerintem kétszer is, apróbbat) nincs súlyos sérülése, tényleg apró horzsolás. A korábbi vitalitymnél jobb állapotú. Nagyon bejön nekem ezeknek a kymcoknak a motorhangja, finom, lágy járása, nyomatékos gyorsulása. A hátsó nagy lámpabúrába is szerelmes vagyok, de az első halogén fényszóró is király. Van még pár dolog, amit meg kell ejtenem, például egy kulcs másolás, mert egyik kulcs meg van törve és gyújtást nem lehet ráadni vele (valószínű esésnél, a térd elkapta, sajnos elég rossz helyen van a gyújtáskapcsoló..). Önindítóval nem indul, szabadon pörög. Lehet csak akksi lesz, majd meglátom. Lecserélem benne még a hajtóműolajat, fékfolyadékot, 2T olajat lefejtem és frisset teszek bele, lehet karbit is ellenőrzöm, a variócsap fojtást leesztergáltatom, berúgóracsni/fogaskerekek/gázbowdent megkenem, a műanyagoknak adok egy kis szilikont, a gumiknak gumiápolót, kötök egy biztosítást, meg a kipufogó fojtást eltávolítom. És lesz egy kb nekem 200-ezret érő motorom - igaz, senki nem adna szerintem érte annyit, de én annyira tartanám. Nagyon bejön. :) Egyébként Celldömölkön néztem már egy Vitalityt, az 4T volt, szépen kiglancolva, szilikonozva (amit egyébként utálok, ha csöpög róla a szilikon, én csak vékonyan, ésszel csinálom magamnak, hogy óvja, nem azért, hogy fényes legyen). A tulaja is szimpi volt, de próbaút során (elég ingatag volt), meg jobban megnézve az idomokat kiderült, hogy törött volt korábban az, 130-ért megvehettem volna, de így nem kellett, nagyon ingatag volt. És a kilométer is csalásnak tűnt benne. A mostani 2T vitalityvel meg minden a legnagyobb rendben, ez sajnos elég koszosan állt vmi pajtában... Na, ezeket csak azért írtam le, mert nem minden arany, ami fénylik, és nem minden fos, ami szarnak tűnhet elsőre. :D Mosás után a műszerfal is ilyen csodaszép lett, pedig jobb, hogy nem látjátok milyen volt előtte.

Végszó:

Nagyon nehéz normális használt motort találni az 50-es kategóriában, szinte mindegyikkel szanaszét pereceltek, esetleg komolyabban törték is - főleg ugye amelyek ilyen olcsók. Én büszke vagyok rá, hogy törött motort sosem vettem, mindegyik szépen egyenesen futott. Sokszor előfordul egyébként az, hogy a szar motort is drágán árulják. Hozzáértés nélkül senkinek nem ajánlom a használt jármű vásárlását, gyakran át akarják ejteni az embert valamivel. Én időt és pénzt nem sajnáltam sosem, amikor motor vásárlásról volt szó. Az Apriliát kivéve. Az közel is volt, gyorsan kellett, megvettem. De mivel nem kereskedő vagyok, ezért nem anyagi oldalról kell megközelíteni. Csak annyira, hogy nagyjából piaci áron sikerüljön venni, az útiköltség, mire megtalálom, nem lényeg. Legalább kirándulunk. Párezret természetesen forintban (pár tízezret is már) elautóztam motor nézés miatt. De inkább ez, minthogy vegyek egy hitványat, amit megbánok. Nem lehet úgy nézni, hogy ott vagyok, akkor már meg kell vennem, ha húzom a szám szélét akkor is. Merek nemet mondani, és ez fontos. Ezt a vitalityt sem vettem meg egyből. Igaz, ennél legnagyobb problémám az volt, hogy lábon 40-el hazahozni kínos...az életemet megunom. Másodszor autóval akartam elhozni, csak nem sikerült (eldöntve folyt a benzin belőle), így mégsem úsztam meg a lábon hozást. De nem bánom. Legalább már hazafele megbizonyosodhattam róla, hogy szuper gépet vásároltam.

Eddig legkomolyabb benyomást a simson és a piros aerox tett belém, de simsont miután eladtam, gondok voltak vele, meg Balázs motorjának bajai is "lehúzták" nálam a simsont... így hát nem véletlen, hogy mivel 3 aeroxom is volt, ezzel mentem a legtöbb km-t (egyébként bazira kényelmetlen), ezt a típust szerettem legjobban!
A piros Max Biaggi Replica volt a legjobb mocim szerintem, mert tényleg egy első gazdás motorként vettem, nagyon gondos gazdától, erre a motorra gondolok vissza legszívesebben, és ezt tartom eddigi legjobb vételnek.

De igazából az Apriliát leszámítva, ami 2 hónapig volt meg az összes motoromat imádtam. Azt valahogy nem tudtam megszeretni, mert egy 50-es robogónak ne legyen autós fogyasztása, illetve eléggé hanyagok lettek az olaszok, több helyen láttam az összeszerelésén. Ezért voltam hajlandó bukással is eladni. Ettől függetlenül nem mindenáron hirdettem azt sem, elhasználgattam, ameddig volt. Mert az már régen rossz, ha valaki szabadulni akar valamitől.

Igen, sajnos még mindig elég kevés időm van írkálni, de ez a bejegyzés alapvetően 3 fő vonalra épül.

Toyota, VW, Aprilia.

Vegyük sorban.

Swiftet eladtam, Corollát megkaptam. Ez egy csodálatos autó, amit még az örök életre terveztek szorgos kezű, értelmes gondolkodású japán mérnökök, akik nem voltak abban érdekeltek, hogy X idő után tönkremenjenek az autónak bizonyos részegységei. Ennek megfelelően a Toyotával abszolút eseménytelen az élet, teszi a dolgát, a kilométerek mennek bele, a karbantartásokat megkapja, és nem kér semmit. Legnagyobb visszatérő esemény, hogy éjszaka megmásszák a macskák, meg a nyest is, a motorteret is szereti a rohadék, de befújtam ragacsos spray-vel így talán elkerüli majd, de a macskanyomok - vagy inkább többségébe nyest nyomok kivétel nélkül felkerülnek minden éjszaka az autóra, ez a legbosszantóbb dolog, amire talán egy garázs lesz a megoldás - mivel ezt az autócsodát muszáj megőrizni az utókornak, hiszen ilyen fantasztikus autókat nem tudom még mennyire gyártanak.9 éves idén az autó, tegnap elvittem klímatöltésre, (semmi baja a klímának, hűtött rendesen), de gondoltam ennyi idő alatt már veszt elég mennyiséget, ildomos a töltés, és a friss anyag a rendszerbe, egyébként 3-4 évente ajánlott. Cooltech AC500Pro típusú géppel dolgoztak. Na meglepett a dolog, mivel 450 g a feltöltési mennyiség, -+30 g, tehát 420 is megfelelő még bőven. Ebbe 390 volt, ami 30 g veszteség 9 év alatt, vannak típusok, ahol 1 év alatt többet veszít. Tehát klímás kipipálva, újabb meggyőződés, hogy ez egy ISTENI autó. Apu meg VW Polot vett... Kimondatlanul is láttam rajta, hogy ő bele van most szerelmesedbe a VW-be, vagy a konszern járműveibe. Gondolom, mivel német autója nem volt még, ez is játszott, hogy szeretne.. Szerencsére a TSI-ről sikerült ledumálni, így 1,4-es szívómotorral vett egy 2,5 éves használtat. Jó áron vette, dögös autó, 63ezer km-rel, ami szomorú, hogy ezekbe 30 ezres csereperiódus van előírva longlife olajjal. Relatíve sokat ment az autó előtte (évi~25ezer km), tehát hosszú távon ment, de akkor sem hiszek én a hosszú periódusban. Úgyhogy 65-ezernél lecseréltem magam az olajat tegnap (jó sötét volt az 5ezres futás ellenére..), és olajszűrőt is vettem gyárit. Húh, jó drága, 3800 ft. Az autó egyékbént kényelmes, aranyos, nekem csak az elektromos gáz nem tetszik, hogy sokkal lasabban reagál, akkor nincs fogyasztásmérő, vízhőfokmutató, és a világítás mindig rajt van. Hibája nincs az autónak, de szkeptikus vagyok a VW-vel mint márkával kapcsolatban, nem tudok benne úgy bízni mint egy Toyota-ban, de majd az idő úgyis választ ad rá, mennyire lesz problémamentes autó. Itt jegyezném meg, hogy a staff is szimpatikusabb a japánautós márkakereskedésben. Na mindegy, majd idővel minden kiderül, használni kell és kész. Apu meg legalább nem lett befolyásolva, mert én Suzukit szerettem volna neki, de ő erősebb volt. Az biztos, hogy én nem vennék VW-t. Egyébként a kocsi jól néz ki.

A motor meg mégsem jött be annyira, mint gondoltam. Nem úsztam meg a porlasztó szétszedése nélkül, autós fogyasztása volt, és amellett meg teljesítménybe is gyenge, bár 50-estől csodát nem kell várni... Már több mint 1 munkanapom benne van a szerelgetésbe. Az azért durva, hogy 6 éves motor szívótcsonkja mennyire repedezett volt, azt kicseréltem gyárira, 3500 ft. Széthullott valahol a duda kapcsoló, az is majdnem 3000 ft lesz. Szóval apróságok, de sok munka volt vele. Most talán jó. De eladom, távol-keleti motort szeretnék, újra Kymco-ra vágyom. Néztem is már, csak hulladék a használtpiac, és szinte nincs olyan motor, amivel ne pereceltek volna. Ami még nem is baj, csak elég sokkal komolyat estek, és ingatag a kormány, vagy egyenesen elhúz valamelyik irányba. Hát ilyenekkel találkoztam. Úgyhogy egyelőre kivárok, ezen meg továbbadok, amint tudok, most már látom, hogy bukás nélkül nem tudom eladni (ugye..a munkám megfizethetetlen :))), de ez van, tanulópénz.. Másnak már jó lesz, az is öröm nekem ami másnak öröm. :D 

Már majdnem 1 éve, hogy hirdettem a Piaggio NRG motoromat. Néha persze eltűnt a hirdetés, mert lejárt, néha nem is jó számot adtam meg, mert hirdetésbe nem szokásim a mindennapi telefonszámom megadni, így elérhetetlen is voltam. Sőt, relatíve drágán is árultam a robogóm, de ez csak érzésre az, mivel ismerem a piacot, és tudom, hogy azonos árba mekkora különbségek lehetnek motor és motor között. 

No a lényeg, hogy sikerült eladnom olyan áron a motorom, amit még elfogadhatónak tartok, de olcsóbban nem adtam volna, bár még próbáltak alkudni, de a Piaggio NRG MC4-esem elment 220-ezerért. ~ 22 ezer valós kilométerrel, nagyon jó menetteljesítményekkel és műszaki állapotban, törésmentesen, költségmentesen, tuningmentesen. Csak egy első gumi dukál majd neki a jövőben, mert az kopottas.

Nem részletezném itt, mennyi időmet, pénzemet, és energiámat fektettem bele az eddigi motor keresésbe, inkább arról számolok be, mi lett most. Hirtelen elhatározásból Letenyéről vettem egy Aprilia Sportcity One 50-es kétütemű robogót, első tulajtól Jó áron vettem, nem panaszkodom. 3500 km volt benne, ami valós, bár gyanús volt, mert a számok nem igazán voltak egy sorban, de az állapota abszolút azt tükrözte: valóban csak párezret ment. Ettől függetlenül ezalatt a kilométer alatt szépen sikerült összekarcolni, meg csúsztak is vele stb, de törve nem volt. Szépen egyenesen megy, menetteljesítménye is a tőle elvárható. Tehát jól jártam. Szombaton vettem, vasárnap már mindent elvégeztem rajta, amit szoktam vásárlások után. És a motorjának belsején is látszik, hogy tényleg ilyen hihetetlenül keveset futott az 5 év alatt, mióta megvették. Ezért jártam jól vele, mert esztétikailag kicsit ramaty - de tényleg nem vészes - volt rajta pár javítani való és most van egy olyan motorom ami tetszik. Persze lehet, hogy meghirdetem, most úgyis legalább 2 robogót szeretnék itthonra, aztán cserélgetném őket, és nem gond, ha nincs egyik, lesz másik. Nagykerekűt akartam, mert terepre is elfogadható az. Ezt tényleg használták terepen, csupa por volt a burkolatok alatt. De nem számít. Egyébként nem igazán nagykerekű ez sem, a Scarabeoé még nagyobb. 

Vasárnap én is megterepeztettem. Az utcánk végét a lakótelep másik utcájával kb. 800 m-es kissé kanyargós földesút szakasz köti össze. Elmentem az utcánk vége felől, hogy majd motorozok erre-arra, de visszafordultam mert olyan sár volt, hogy féltem elcsúszok vagy elakadok. Ugye ez az Ywette névre keresztelt mediterrán ciklon pusztítása/esőzése után volt. Na, a lakótelepre is elmentem, és onnan is felhajtottam a földesútra, de ott is olyan sáros volt később, hogy visszafordultam. És mikor visszaértem a lakótelepi betonútra, rendőrségi autó jött velem szembe. Hát rá se hajtottam a betonra, rögtön fordultam vissza, mivel féltem, hogy igazoltatnak, adásvételi nem volt nálam, biztosítást meg még nem kötöttem (most már van persze), és ha közúti forgalomban elkapnak, akkor biztos jól megbüntetnek. Hát ezért is tartottam jogosnak, hogy visszaforduljak, erőt vettem magamon, és mégis nekipróbálkoztam a sártengernek, ahol előtte már visszafordultam, nem akartam bevállalni - a kényszer rávitt, hogy elmenjek, és hazamenjek terepen. Ugyanis ezek a majmok elkezdtek követni, naná. Láttam a tükörben, jöttek utánam. De onnantól, hogy nagyon saras lett az út már nem figyeltem tükröt, mert olyan szinten figyelnem kellett az utat. Gondoltam, hogy ott ha elmegyek, ők nem fognak utánam jönni. Nem is jöttek. Ha ott megálltam volna nem tudtam volna elindulni. Lendületből elmentem, hálisten el nem estem. Csak jó ennek a robogónak a terepes képessége :) Ha terepes gumi lenne rajta, az sirály lenne.

Miután hazaértem, első dolgom volt, hogy biciklire pattantam, vittem a fényképezőt, lakótelep felől megközelítve a földesutas részt, hátha meglátom a H Astrát elakadva :) Sajnos nem így volt, nem tudom hova lettek, eltűntek. De vicces lett volna lefotózni őket sarat dagasztva :) Ha Pathfinderrel lettek volna akkor mondjuk nem lett volna esélyem. De igy én voltam a király. Úgyhogy büszke voltam magamra. Ugyanis korábban már megbüntettek mert bukó nélkül átmentem ide a szomszédba iskolához szavazni, és pont akkor jött a rendőrautó. Jó nagy hülye voltam akkor, hogy nem húztam el akkor is a csíkot terepen, ott volt mellette a földesút. Most már több eszem volt.

Na ennyi a sztori elnézést, hogy ritkán irogatok. Tervem még egy másik nagykerekű,/terepes robogó vásárlása, de nagyon szeretnék egy négyütemű gépet is, lehet, hogy Vitality lesz (ilyenem már volt, csak kétüteműben). Ritkaság lenne, ezért büszke is lennék rá, ha sikerülne. Remélem jövő héten arról számolhatok be, hogy összejött :) Csak időm legyen! Most nagyon kevés van, de azért írtam! :)

Hoppá, épp most, hogy írni akartam, látom, hogy a myoperáról letörölték a képeket, szóval ezen a blogon sem fognak már látszódni a képeim, amik a régi helyen írt bejegyzésekből vannak... Egyesével felrakosgatni meg nem fogom ide, marad így.

És jöjjön most egy újabb használt robogó keresési tapasztalat. Ugye, én most nagykerekű robogót szeretnék, kb 120-max 150ezer ft értékhatárig, amivel lehetne menni terepen, és nem kell kímélni. Újabb pofátlan hirdetésre bukkantam. 

Ezt a járgányt néztem ki, mert ez is viszonylag közel van, tudom, egy egyszerű libakergető, de ez benne a jó. Felhívtam. Azt mondta állt már rég, de ha kell be tudja indítani. A hirdetésben az van, hogy pöcc-röff. Már a telefonba gyanús volt, mert valami szelepet említett - látszott egyébként, hogy fogalma nincs az egészről, de azt mondta, hogy hosszú állás után nehezen indul be, csak karbit kell pucolni meg blabla - szokásos hozzá nem értők dumája hangzott el. Már itt gyanús volt. De azt mondta, ha beindult, utána tényleg könnyen indul, csak hosszú állás után indul nehezen, - ezt még elhittem. Csakhogy odamentem, rögtön úgy fogadott, hogy véletlenül a fűrész vagy fűkasza (mittomén) 2T olajjal bekevert benzinét öntötte bele, és most nem tud felpörögni stb. Hát valóban, alig indult be, és mikor leszedtem a sztenderről, leért a kerék és egyből lefulladt. Azért csak megpróbáltam elvinni próbaútra, de úgy lefulladt aztán, hogy többet nem indult el az istenért sem. Ennyit erről... :) Ott is hagytam, mert ez tuti, h nem jó, csak ne írná olyan pofátlanul bele, hogy pöcc-röff. Még ha dupla 2T keverék is van benne, attól még mennie kell, max sok füsttel... 

Folyamatosan azt tapasztalom főleg ezeknél az olcsóbb robogóknál, hogy hülyére akarják venni a vevőket... Például ha van egy hibája a motornak, és azt mondják, hogy pár forintból megjavítható ... - miért nem teszik meg maguk??!? Én ezt számon is szoktam kérni. Amire általába az a válasz, hogy hát mert nincs használatban már nem foglalkozik vele rég és el akarja adni.. Ja, de így kérem?!  Az ilyenek le vannak szarva, ha jelentéktelen javításról van szó, igenis csinálja meg aki el akarja adni! Ez az én véleményem! Csak a háttérben komolyabb problémák lapulnak, és valószínű azért nem akarja megjavítani. 

Az a helyzet, hogy így áprilisba mint írtam friss műszakis lett az autó... Ennek megfelelően bár nem akartam kifejezetten eladni, inkább jövőre ilyenkor, de meghirdettem, mert gondoltam most nincs kényszer, hogy eladjam, jó áron van "pofám" feltenni. Kb. 80-100 ezerrel drágábban, mint amennyiért lehetne venni ilyet. Persze sokat számít az állapot, meg a karbantartások, amik nálam mindig megtörténtek, tehát lehet, hogy amit 80ezerrel olcsóbban vesz az ember, az messze nincs ilyen. Sőt, biztos. A vevőm azt mondta, hogy 100ból 1 ilyen swift ha van, ami sérülésmentes mindenhol, mint az enyém. Úgy látszik, neki ez fontos szempont volt. És erre az autóra tényleg nem kell költeni a jövőben, ami várható maximum az a féltengely porvédők cseréje, és talán egy új akksi. Mindent megkapott. :) Hiányozik azért, mert ilyen olcsó fenntartású autóm nem tudom mikor lesz. Ez amellett, hogy több mint 40ezer km alatt kevesebb, mint 4,8 literes átlagfogyasztással elment, még dinamikus is volt. Az utóbbi időben rendre 4,5 literes átlagfogyasztásokat mértem, azért is sikerült az össz átlagot 4,8 alá vinni, konkrétan 4,78 literre. Szép emlékek, egy jó kis kocsi. Most úgy néz ki Corollába ülök, apu meg vesz helyette egy fiatalabbat... 

A szívem szakad meg, mikor látom a képeket. Bár nem vagyok egy kifejezett autóbuzi, de majdnemhogy többre értékelem ezt a szép mercit, mint egy emberéletet.

http://totalcar.hu/magazin/hirek/2014/04/15/frontalis_utkozes_miatt_all_a_ferihegyi_gyorsforgalmi/

Azért, mert faszfejeknek menni kell, mert nem bírnak magukkal... emberéleteket kell tönkretenni, meg elpusztítani egy felbecsülhetetlen múzeumi értéket! Sajnos egyre több helyen találkozhatunk türelmetlen, ki ha nem én stílusú sofőrökkel, akik versenypályának nézik a közutat.

Elmondhatatlanul fájó ez nekem - meg szerintem minden értelmes embernek - hogy tényleg szaporodnak a sofőrök, és sok köztük aki túlbecsüli saját képességét, valamint "majd én megmutatom" stílusban vezet. Ne az autónkkal legyünk erősek, hanem azzal, amit emberi erővel képesek vagyunk teljesíteni. Ahhoz tudás nem kell, hogy nyomjuk a gázpedált. Persze gyorshajtáskor sokat számíthatanak a képességek is, de senkinek nincs joga ahhoz, hogy emberéleteket veszélyeztetve közlekedjen! Igen, biztos én sem vagyok normális, de az ilyen embereket én halálbüntetéssel sújtanám! Ahhoz, hogy ilyen kárt okozzon, elég nagy sebességgel kellett mennie. Álló autóba csapódott.. Tanulság? Senki nincs biztonságban! Pedig én bátorkodtam azt hinni, hogy a nyugodt vezetési stílusommal nagy baj nem történhet... De igen... Ha jön egy ilyen vadbarom, és nem tudok előle kitérni, engem is elkaszálhat! Rohadjanak meg a bunkó, türelmetlen, közúton versenyző autóvezetők! Nem szép dolog szidkozódni, de ez most nagyon felbosszantott!

Aki versenyezni akar, annak is lehetne rá módja olyan keretek között csinálni ezt, hogy csak magát veszélyeztesse, ill. azokat, akik ezt bevállalták!

Ez a szerencsétlenül járt OT mercis élete munkája ment most tönkre, és mi is szegényebbek lettünk egy történelmi csodával. Ahelyett, hogy a férgese pusztulna el, az értékek vesznek el. Ez az igazán szomorú dolog.